Buzás Enikő

 

A franciák döntöttek: Macron folytathatja

A 2022-es esztendőt semmiképpen sem lehet eseménytelennek nevezni, hívhatjuk akár a választások évének is. Hiszen európai viszonylatban számos országban tartanak vagy tartottak választásokat: január 30.: portugál parlamenti választások; április 3.: magyar parlamenti választások; április 3.: szerb elnökválasztás és parlamenti választások, stb.… (Kiss , Sorsdöntő választások elé néz a világ 2022-ben is). Írásom témája a francia elnökválasztás lesz, melyre 2022. április 10. és 24.-én került sor. Röviden ismertetem a 2017-es elnökválasztás hatásait, az idei választások eredményét és a választások lehetséges hatásait a június 12-én és 19-én esedékes francia törvényhozási választásokra nézve.

A francia választási rendszerről röviden

A választási eredmények értelmezéséhez mindenképpen szükség van áttekinteni a francia választási rendszer legfontosabb jellemzőit, valamint az elnökválasztásra vonatkozó szabályokat. Pődör Gergő megjelent írásából érdemes megemlíteni, hogy a francia választási rendszert 1962-ig elektori rendszer jellemezte, amit felváltott az Ötödik Köztársaság kétfordulós választási rendszere. Amennyiben az első fordulóban egyik jelöltnek sem sikerül megszerezni az abszolút többséget, akkor szükség van egy második fordulóra is, ahol a két legjobb jelölt közül kerül ki a győztes. Az évek során ez a választási rendszer több módosításon ment keresztül:

  •  2000-ben népszavazás eredményeként az elnöki mandátumot 7 évről 5 évre csökkent;
  •  2008-ban   maximalizálták, hogy egy személy két terminust tölthet az elnöki poszton;
  •  500 választott hivatalnok támogatása szükséges a jelöléshez: minimum 30 különböző megyéből vagy tengerentúli területről, maximum 10%-a érkezhet egyazon megyéből. (Pődör, 2022 )

2017: A „bukás” éve: Kiábrándulás a klasszikus politikai pártokból

A 2017-es franciaországi elnök- és nemzetgyűlési választások eredményei fontos változás jeleit mutatták a francia belpolitikában, ugyanis az V. Francia Köztársaság történetében először fordult elő, hogy a két hagyományos kormánypárt jelöltjei nem jutottak be a második fordulóba. A választások második fordulójában egy centrista (Emmanuel Macron) és egy radikális jobboldali jelölt (Marine Le Pen) szállt versenybe az elnöki pozícióért, melyet a fiatalnak számító Emmanuel Macron nyert meg. A hagyományos pártok hanyatlásának egyik oka lehet Nicolas Bavarez szerint az országban dúló „hideg polgárháború”, ahol jobban látszódik a tradicionális jobb–bal megosztottság. Másrészt előtérbe kerültek a hálózat típusú formációk, valamint az új típusú társadalmi-politikai feszültségek, élükön a multikulturális és generációs ellentétekkel. (Gazdag, 2017)

Fejérdy tanulmányában megemlíti, hogy a francia politikai elit képtelen volt progresszív válaszokat találni az aktuális problémákra:

  •    munkanélküliség;
  •    az államháztartási hiány (1975 óta folyamatosan deficites);
  •    bevándorlás;
  •    az iszlám;
  •    az Európa-politika;
  •    a technológiai fejlődés;
  •    a környezetvédelem/energiapolitika stb. (Fejérdy, 2017, 145)

A francia politikai teret most túlnyomórészt két új törésvonal határozza meg – egy társadalmi törésvonal a nacionalista, bevándorlóellenes és a multikulturális, integrációpárti pólus között, valamint egy gazdasági törésvonal a neoliberális, globalizációpárti és az intervencionista, globalizációellenes pólus között.

Az ambiciózus Emmanuel Macron ötéves hivatali ideje alatt több válsággal is szembesült. Ha egyes reformokat (munkaügy, oktatás, kormányzás…) végre is hajtottak, másokat (nyugdíjak, intézmények…) figyelmen kívül hagytak. A Macron-érához köthetők a „sárga mellényesek”is, akik többek között a sebességhatár 90-ről 80 km/h-ra való csökkentése miatt tiltakoztak. (Türke, 2021)

A 2022-es választások

Franciaországban április 10-én tartották az elnökválasztás első fordulóját a másodikra április 24-én került sor. Az első fordulón 12 jelölt, majd a második fordulóban a két legjobb jelölt mérkőzött meg egymással, az elnöki tisztségért. A választási kampány hivatalosan március 28-án kezdődött, és a választókat elsősorban a megélhetési költségek emelkedése foglalkoztatta. További nagy témák voltak az egészségügy, a biztonság, a nyugdíjak, a környezetvédelem és a bevándorlás. Az Oroszország és Ukrajna közötti válság beárnyékolta a kampány kezdetét, de hamarosan ismét a belpolitikai kérdések kerültek a középpontba. Az első fordulóban egyik jelölt sem érte el a szavazatok többségét, így a két legtöbb szavazatot kapott jelölt – Emmanuel Macron és Marine Le Pen – jutott tovább a második fordulóba. Ezzel megismétlődött a 2017-es választás, amelyet akkor Macron nyert meg. A vesztes jelöltek közül sokan arra biztatták támogatóikat, hogy támogassák Macront. (Walker, 2022, 4)

Marine Le Pen nemzeti egységkormányt ígért a magas megélhetési költségek kezelésére, és ezt a kérdést a kampány egyik legfontosabb ígéretévé tette, felismerve a kampány korai szakaszában, hogy ez a kérdés fontos a választók számára. (Brown, 2022) További fontos témák voltak az egészségügy, a biztonság, a nyugdíjak, a környezetvédelem és a bevándorlás.

Az elnökválasztás második fordulóját követően a francia belügyminisztérium közzétette az eredményeket. Az eredmények szerint 2 228 044 üres szavazatot adtak le, és további 790 946 érvénytelen szavazat érkezett. A részvételi arány 71,99% volt, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban. A választási eredményeket bemutató politikai térkép jelentős különbségeket mutatott, Macron nagyrészt Párizsban, az ország nyugati, délnyugati és középső részén élvezte a támogatást, míg Le Pen az északi ipari központokat, a mediterrán déli országrészeket és a francia tengerentúli területeket nyerte meg. (Caulcutt, 2022)

Társbérletre kényszerülhet Macron?

Végezetül cikkem lezárásaként a június 12-én és június 19-én esedékes törvényhozási választásokra helyezem a hangsúlyt. Egy friss közvéleménykutatás szerint a június 12-én és június 19-én esedékes nemzetgyűlési választásokon Emmanuel Macron kényelmes többséget szerezne, ha sikerül egy táborba terelnie a jobboldali és centrista pártokat. A felmérések szerint 326 és 366 közötti parlamenti helyet szerezhetne Macron pártja, a Köztársaság Lendületben (LREM), kiegészülve kisebb jobbközép pártokkal, például az elnökválasztáson csúnyán leszerepelt republikánusokkal, akik most már leginkább a túlélésért küzdenek.

Az elnökválasztás első fordulójában Marine Le Pentől alig lemaradva 22 százalékot szerzett baloldali radikális elnökjelölt, Jean-Luc Mélenchon már néhány nappal a második forduló előtt arra kérte a francia választókat, hogy válasszák meg őt miniszterelnöknek. (Kiss , Macron a győzelem után sem dőlhet hátra, megindult a készülődés a harmadik fordulóra – Újra jöhet a rettegett társbérlet?)

 

Idézett forrásmunkák

Halász, Iván. Összehasonlító kormányzástan. NKE, 2016. https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/4954/%D6sszehasonl%EDt%F3%20korm%E1nyz%E1stan.pdf?sequence=3.

Brown, David . „French election: A really simple guide.” BBC News Online 2022. április 2022. https://www.bbc.com/news/world-europe-60799845.

Caulcutt, Clea . „Macron reelected but Le Pen’s big score shows France increasingly divided.” Politico 2022. április 24. https://www.politico.eu/article/macron-re-elected-for-second-term-as-french-president-projection/.

Fejérdy , Gergely. Politikai földrengést hozó francia elnökválasztások, 2017. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 2019.

French Ministry of the Interior. „ Presidential election 2022: Results.” dátum nélk. https://www.resultats-elections.interieur.gouv.fr/presidentielle-2022/FE.html.

Gazdag , Ferenc. „Alapító atyák és utódaik.” Nemzet és Biztonság (2017): 2. http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/neb2017-02-01_gazdag_f_-_alapito_atyak_es_utodaik.pdf.

Kiss , Csaba. „Macron a győzelem után sem dőlhet hátra, megindult a készülődés a harmadik fordulóra – Újra jöhet a rettegett társbérlet?” Portfolio (2022). https://www.portfolio.hu/global/20220427/macron-a-gyozelem-utan-sem-dolhet-hatra-megindult-a-keszulodes-a-harmadik-fordulora-ujra-johet-a-rettegett-tarsberlet-541409.

—. „Sorsdöntő választások elé néz a világ 2022-ben is.” Portfolio 2022. január 18. https://www.portfolio.hu/global/20220118/sorsdonto-valasztasok-ele-nez-a-vilag-2022-ben-is-519838.

Pődör , Gergő. „Le Pen versus Macron: centrista második elnökség.” Műhely Online (2022). https://muhely.bme.hu/?p=5044.

Türke , András István. „Emmanuel Macron elnök belpolitikájának három éves mérlege avagy a “kifulladt lendület”.” EUROPA VARIETAS INTÉZET (2021): 2-19.

Walker, Nigel . „France: 2022 presidential election and future prospects.” Commons Library Research Briefing (2022): 1-22. https://researchbriefings.files.parliament.uk/documents/CBP-9522/CBP-9522.pdf.