Faházi Benedek Attila


Mi is történik itt vasárnap?

Magyar választási „gyorstalpaló”

 

I. Miért szavazunk?

Ebben az évben április 3-án tarják a Rendszerváltás utáni kilencedik parlamenti választást, amely az elkövetkezendő négyéves ciklus során Magyarország törvényhozása felett rendelkezik. Szavazataink a bonyolult választási rendszeren átfolyva juttatják székekhez az Országgyűlés képviselőit. 

A demokratikus választójog megléte az európai alkotmányos térhez tartozásunk kötelező alapfeltétele. Így értve a választás általános, tehát minden állampolgárra kiterjedt, egyenlő, mert minden szavazat ugyanannyit ér, titkos, közvetlen és szabad. Állampolgári szemszögből a választások lehetőséget jelentenek arra, hogy a társadalom kommunikálni tudja érdekeit a politikai vezetés felé. Mondhatni, ilyenkor van a legközvetlenebb együttállásban az állampolgár az állam fejével, irányadójával. Fontos kiemelni, hogy a választásokon a néprészvétel, a jogállamiság egyik pillére is megjelenik, igaz az állampolgári oldalról, hiszen a hatalom demokratikus érvényessége nagyban függ annak valós társadalmi támogatottságától. 

Minden jól működő demokráciának alapfeltétele a nevében is megjelenő tényező hatékony működése. A választópolgár szavazata nélkül az ország politikai vezetése nem rendelkezik a legmegfelelőbb minőségű alappal a hatalom birtoklására. 2018-ban 70%-os, 2014-ben 61%-os és 2010-ben 64%-os részvételi arányról beszélhetünk a parlamenti választásokon, ezek a számok nagyjából rendre magasabbak, mint a többi V4-es országokban tapasztalt választói hajlandóság aránya a hasonló választásokon való részvételre. Az idei legnagyobb kérdést a kormánykoalíció – Fidesz-KDNP – eredménye jelenti, hiszen egy újabb győzelem zsinórban a negyediket jelentené, amely korszakos jelentőségű volna. 

A parlamenti választáson az általánosság feltételének teljesülésével, minden magyar állampolgárra kiterjedő választójog van érvényben. Minden állampolgár két voksot tud majd leadni április 3-án a lakóhelye szerinti választókerületének urnájába. Az egyik a párt jelöltlistájának, a másik a választókerület egyéni jelöltjének szavazatait gyarapítja.

A választókerületekben egyéni jelöltek mérettetik meg magukat a választáson, akiknek ezt megelőzően 500 ajánlást kellett megszerezniük a körzetükben. Az első bonyolultabb mechanikája a választási rendszernek az egyéni körzetekben jelentkezik, de előtte térjünk vissza a listás szavazatokhoz, hiszen a kettő külön szavazat hatással lesz még egymásra a rendszeren belül és ehhez értenünk kell a másik voks hasznosulásának menetét.

A listára érkező voks egy előre összeállított pártlistára érkezik, amelyen az induló párt az Országgyűlésbe bejuttatni kívánt képviselőjelöltjeit állítja rangsorrendbe. A nemzetiségi listáról érkező nemzetiségi képviselőjelölt kedvezményesen jut mandátumhoz, valamint a nemzetiségi listára csak a nemzetiségi névjegyzékben szereplő állampolgár szavazhat. Ezután a 93 listáról megszerezhető mandátum kerül arányosan kiosztásra. A módszer nem túlságosan bonyolult. A listákra beérkező voksokat egymás mellé tesszük és ezeket elkezdjük felezni, majd harmadolni, aztán negyedelni és így tovább, végül minden listának a legmagasabb így kapott osztója az elnyert székek, tehát mandátumok számát jelenti az Országgyűlésben. A megszerzett mandátumok aztán a pártlista rangsorrendje alapján feltöltődnek a képviselőkkel. 

A fentebb említett bonyolultabb részlete a magyar választási rendszernek a győzteskompenzáció, amely az egyéni körzetekben nem hasznosuló szavazatokat felhasználva a pártlistára leadott töredékszavazattá minősül. De mit is jelent ez? 

Az egyéni körzetben több jelölt indul és az első és a második jelöltre leadott szavazatok közötti különbség voksai a győzteskompenzáció logikája szerint nem hasznosulnak a választás során, ezért visszaforgatja a győztesre leadott szavazatok egy részét, így azok a listához kerülnek töredékszavazatként.

II. A parlamenti patkó

Az Országgyűlésbe április 3-án 106 egyéni és 93 listáról érkező képviselőt választunk. Nagyon fontos, hogy Magyarországon az állampolgárok nem miniszterelnököt választanak közvetlenül az országnak, hanem az Országgyűlés képviselőit, akik leképezve a választói akaratot az Országgyűlésben választják meg a Kormányt irányító miniszterelnököt.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú állampolgárok a lakóhelyük szerinti 106 választókörzet egyikében tudják majd leadni a szavazatukat 6 órától 19 óráig. A nemzetiségi szavazók nem adhatnak le voksot a pártlistára, amennyiben a nemzetiségi jelöltet akarják támogatni a választáson. 

A választáson való részvétel feltétele a személyazonosság (útlevél, személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély által), a lakcím és a személyi azonosító (a lakcímkártya által) igazolása. Fontos kiemelni, hogy a koronavírus járványkezelési intézkedéseit következtében a 2022. május 31-ig lejáró igazolványok megőrzik érvényességüket 2022. június 30-ig.

Azok számára, akik esetleg megváltoztatták a nevüket a választást megelőzően, nem kell aggódniuk az ebből származó kellemetlenségek miatt, amennyiben időben lépéseket tesznek a fentebb említett, már új nevükkel ellátott okmányok megszerzéséért, ugyanis a névjegyzék automatikusan frissül, tehát az új nevet fogja tartalmazni. Így a szavazónak, aki nevet változtatott, már az új nevét tartalmazó okmányokkal kell magát igazolnia a részvétel érdekében. Ha azonban az okmányok igénylése elhúzódik, vagy a szavazás napjáig nem teljesen sikerül, akkor a szavazatszámláló bizottság a régi okmányokon szereplő más adatok alapján köteles megállapítani a választó személyazonosságát.

A parlamenti választás során az Országgyűlést alakító képviselőket választjuk meg. A választásról az első eredmények még aznap estére várhatóak a Nemzeti Választási Irodától, azonban ezek csak részeredmények, hiszen az eredmény akkor válik jogerőssé, amikor a külföldi urnák és a levélszavazatok megszámlálása is befejeződött, ezért az országos eredmény határideje április 22-e. Ennek az új Országgyűlésnek május 3-ig meg kell alakulnia és a köztársasági elnök, aki a összehívja ezt az első ülést, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, akit a képviselők többsége szavaz meg, amely szavazással a miniszterelnök mellett az új Kormány programja is elfogadásra kerül.


III. A szavazófülke, és azon is túl

Április 3-án az a különleges helyzet áll fenn, hogy nem csupán a parlamenti szavazás szavazólapjait, hanem a népszavazási lapot is a kezünkhöz fogjuk kapni, azonban ebben a cikkben a népszavazás nem része a parlamenti választásnak. Ahogy már tárgyaltuk fentebb, mindenkinek két voks áll rendelkezésre, amelyek közül az elsőt az egyik egyéni képviselőre, a másodikat az egyik pártlistára tudja leadni.  Fontos, hogy kizárólag a lepecsételt, érvényesen tollal behúzott szavazatot tartalmazó lapot tekinthetünk érvényes szavazatnak. Ugyan a parlamenti választásokon nem kötelező lezárt borítékba helyezni a szavazatokat – elég csupán beletenni a kapott kopertába – a belföldi szavazás esetén, kivéve, ha átjelentkezéssel, nem a lakóhelyünkön szavazunk. Személyesen arra buzdítanék mindenkit, hogy a boríték mindenképpen lezárt állapotban dobja az urnába, erősítve a titkosság választójogi alapelvének teljesülését az állampolgári oldalról.   Az átjelentkezőknek és a külképviseleten szavazóknak pedig kötelességük lezárt borítékban leadni a voksukat, amennyiben szeretnék, hogy az valóban érvényes legyen. Abban az esetben, ha valaki elrontja a szavazólap kitöltését, az urnába dobás előtt kérheti annak cseréjét, de kizárólag egyszer. A szavazatszámláló bizottság a rontott lapot nagy körültekintéssel és a szabályoknak megfelelően egy külön borítékban kell, hogy gyűjtse. 

Szavazási kötelezettsége senkinek sincsen. Bármelyik szavazólapot figyelmen kívül lehet hagyni, sőt minden állampolgárnak jogában áll akár érvénytelenül is szavazni.

Külhoni magyarok esetében, miután kérték a névjegyzékbe való felvételüket, a szavazólap a postán érkezik meg, majd az abban található instrukciók szerint leadja a voksát az ekkor már jogerős rangsorrendű pártlistára. Ezt aztán a külképviseletre, vagy a Nemzeti Választási Irodának kell eljuttatnia, lezárt borítékban a választás napján lévő urnazárásig. A külföldön élő magyar szavazók esetében a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel után, április 3-án szavazhatnak személyesen a nagykövetségen vagy a főkonzulátuson. Az átjelentkezőket érintő belföldi szavazást fentebb már tárgyaltuk.

A kampányidőszak ötven nappal a választás előtt elkezdődött. A választás során nincsen kampánycsend, azonban van egy pár játékszabály, amelyet be kell tartaniuk a választás napján a pártoknak. A legfontosabb talán, hogy nem szabad kampánytevékenységet folytatni a szavazóhelyek bejáratától számított 150 méteren belül és a választás napján nem lehet választási gyűlést tartani. 

Amennyiben valaki még a szavazás végét jelentő 19 óra után is a szavazóhely sorában várja, hogy le tudja adni a voksát, nem kell aggódnia. Még 19 óra után is mindenki leszavazhat, amennyiben a sorban áll, azonban már új emberek nem állhatnak be este hét után a szavazóhelyen várakozók mögé. 

Az idei választáson legfontosabb szereplő pártok és pártszövetségek a következőek: Fidesz-KDNP, Egységben Magyarországért (a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd Magyarországért és az LMP Magyarország Zöld Pártja), Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Megoldás Mozgalom, Mi Hazánk Mozgalom. A pártoknak 5%-os, a kéttagú pártszövetségeknek 10%-os, a három vagy többtagú pártszövetségnek 15%-os bejutási küszöbbel kell megbirkóznia. A választások során az a párt, amelyik 1%-ot ér el, a következő 4 évben állami támogatást kap, mint parlamenten kívüli párt, amellyel ideális esetben a fennmaradását és az esetleges megerősödését tudja finanszírozni. Sajnos, ez a jogi lehetőség sarkallja arra az embereket az olyan pártok megalapítására, amelynek nincs sem terve, sem vágya képviselők bejuttatása az Országgyűlésbe, tehát csupán pénzügyi támogatásért vesz részt a választáson.

A szavazáson való részvétel mondhatni ki nem mondott kötelessége, de legalábbis felelőssége az állampolgárnak, hiszen az állam és a polgár között húzódó kétoldalú kapcsolatnak ez talán a legerősebb eszköze állampolgári részről a hatalom korlátozására. A rendszer, bár bonyolultnak tűnik elsőre, nem olyan rettenetes, mint, amilyennek látszik. Állampolgári, szavazói részről pedig nem annyira nehéz a dolgunk ezen a héten vasárnap. Csak meg kell keresni a kijelölt szavazóhelyünket, magunknál tartani a személyazonosságunkat és lakóhelyünket igazoló okmányokat és az érvényes módon behúzni az X-et az általunk szimpatikusnak ítélt jelöltre. Ezáltal a véleményünket leképező szavazatunk bekerül az állam politikai vérkeringésébe és tevékeny elemévé válunk hazánk közéletének.