Buzás Enikő

Keleten a helyzet fokozódik – migrációs nyomás a lengyel határon

 

Lassan hét éve, hogy mindennapi szókincsünk részét képezi a migráció szó vagy annak valamelyik szinonimája. A médiában gyakran közvetítettek kétségbeesett emberek tömegeit, akik próbálnak egyik országból a másikba átkelni egy jobb élet reményében. Ez az eseménysorozat nagy próbatétel elé állítja Európát, de leginkább az Európai Uniót. Ugyanis a 2015-ös európai migrációs válság idején szokatlanul sok menekült áramlott az Európai Unióba. Az elmúlt évtizedben exponenciálisan megnőtt a nem uniós polgárok által első alkalommal benyújtott menedékkérelmek száma, és 2015-2016-ban érte el a csúcsot, amikor egy év alatt több mint egymillió, nem uniós országból származó személy nyújtott be menedékkérelmet az EU-ban. (Punda, Shevchuk és Veebel 116).

2021 júniusa óta több ezer ember – főként Irakból, de Szíriából, Afganisztánból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Kamerunból és számos más országból is – próbál Fehéroroszországon keresztül eljutni az Európai Unióba. (Update Project)

 

Mi történik a fehérorosz-lengyel határon?

A 2021-es EU-fehérorosz határválságot a már feszült kapcsolatok gyors romlása előzte meg, ami nagyrészt a Ryanair 4978-as incidensének és az ezzel együtt járó széles körű szankcióknak volt köszönhető, amelyeket az EU a média által gyakran “Európa utolsó diktátoraként” emlegetett Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök tekintélyelvű kormányával szemben vezetett be.  (Bala Akal)

2021 nyara óta migránsok ezrei özönlöttek Fehéroroszország és Lengyelország határára, abban a reményben, hogy Nyugat-Európába juthatnak, és sokan közülük a határon rekedtek, ahol rögtönzött táborokat vertek, miközben a lengyel biztonsági erők egy szögesdrót kerítés mögül figyelik őket, és megakadályozzák, hogy belépjenek az országba.  (Kulakevich) Késő őszre a helyzet a határon feszült és humanitárius szempontból egyre súlyosabbá vált, összecsaptak a lengyel határőrökkel, előbbiek köveket dobáltak és megpróbálták áttörni a kerítést, utóbbiak pedig vízágyúkkal és könnygázzal válaszoltak. Mivel a migránsok többsége sátrakban élt, és köztük gyerekek és több terhes nő is volt a téli időszak is tovább súlyosbította a válságot. A fehérorosz hatóságok a legkiszolgáltatottabb embereket egy speciális logisztikai központban helyezték el, ahol meleg ruhát és élelmet kapnak, bár a jelentések szerint a központban COVID-19 járvány tört ki.  (Ignatov)

 

Ki állhat a válság mögött?

Egyes feltételezések szerint a fehérorosz hatóságok szítják a válságot. Széles körben elterjedt a hír, hogy Minszk megkönnyíti a Közel-Keletről Fehéroroszországba, majd a lengyel határra érkező emberek beutazását. A fehérorosz hatóságok több ország állampolgárai számára hivatalosan egyszerűsítették a turistavízum-eljárást, más esetekben nem hivatalosan enyhítették, és elutasították a vízumuk lejártát meghaladók kiutasítását. Több mint kétszeresére nőtt az Irakból, Szíriából és az Egyesült Arab Emírségekből Fehéroroszországba irányuló közvetlen járatok száma, beleértve a szíriai és iraki charterjáratokat is. A fehérorosz őrök semmit sem tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a Lengyelországba való átjutást; sőt, a jelentések szerint az őrök elősegítették az ilyen törekvéseket, nagy csoportokat kísértek a határhoz, sőt talán még lökdösték is őket az átkelésre. Októberben a fehérorosz hatóságok felfüggesztették az EU-val kötött megállapodást, amely arra kötelezte Minszket, hogy visszavegye az EU tagállamaiba átlépő, de a belépést megtagadó harmadik országbeli állampolgárokat. A lengyel védelmi minisztérium szerint a fehérorosz katonák szervezik a határon zajló eseményeket.

Fehéroroszország nem titkolja, hogy nem akadályoz meg senkit, aki az EU-ba próbál bejutni, de másra hárítja a felelősséget a kialakult helyzetért. Azt állítja, hogy a válság a Nyugat sikertelen közel-keleti politikájának következménye, és azzal vádolja az EU-t és a tagállamokat, hogy megsértik a humanitárius elveket, beleértve saját, több ENSZ- és EU-eszközből eredő kötelezettségvállalásaikat is, amelyek szerint lehetővé teszik, hogy az emberek menedékjogot kérjenek.

Bár egyes európai tisztviselők meg vannak győződve arról, hogy Moszkva a színfalak mögül irányítja a válságot, nincs megbízható bizonyíték arra, hogy Oroszország közvetlenül részt vesz az események szervezésében vagy a migránsok mozgatásában. Oroszországnak megvannak a maga okai arra, hogy a Fehéroroszországgal kapcsolatos nyugati politika megváltozását szeretné, ami Lukasenka elismerésével és a szankciók feloldásával járna. Az egyik gazdasági ok: Oroszország a jelenlegi szorult helyzetből való kilábalás érdekében támogatja Fehéroroszországot és annak gazdaságát, és a szankciók enyhítése lehetővé tenné a Kreml számára, hogy csökkentse kiadásait. Oroszország számításaiban nagy szerepet játszanak a Nyugattal fennálló politikai feszültségek is.  (Ignatov)

 

Hogyan reagáltak az uniós országok?

Az EU határozottan szolidaritást vállalt Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal. (AP) Bár a válság politikai indíttatású, ez nem mentesíti az EU-t humanitárius felelőssége alól. Lengyelország és az EU nem köteles menedéket nyújtani az összes ott rekedt migránsnak, a migránsok biztonságát, méltóságát és emberi jogait mindenképpen meg kell őrizni. Az uniós vezetők igyekeznek egyensúlyt teremteni a külső határok védelme és a humanitárius válság súlyosbodásának megelőzése között, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a határbiztonságot az emberi jogok elé helyezik. (The Lancet Regional Health– Europe)

 

A migráció, mint a hibrid hadviselés lehetséges eszköze?

Egyesek a határválságot “hibrid támadásnak” nevezik (lásd Ursula von der Leyen, a NATO képviselőinek, valamint a lengyel és a lett hatóságok nyilatkozatát). A “hibrid támadásnak” nincs jogi definíciója; ennek ellenére a biztonságpolitikai és politikai szakértők gyakran így használják: a támadás hibrid jellege azt jelenti, hogy a támadó “különböző rejtett és nyílt taktikákat alkalmaz, amelyeket katonai és/vagy nem katonai eszközökkel hajt végre”, kényszerítő és felforgató módszereket egyaránt alkalmaz, proxy felkelőcsoportokon keresztül dolgozik, valamint masszív dezinformációs kampányokat folytat” (EEAS, Food-for-thought paper “Countering Hybrid Threats”, 6. bekezdés). 

Ha ezt a meghatározást alkalmazzuk a Fehéroroszország által kiváltott határválságok értékelésére, akkor meglehet, hogy a hibrid támadásról van szó. Azonban kellő óvatossággal kell szemlélni a tényeket. Bármely állam ösztönözheti a külföldi államokba irányuló turistaforgalmat, és ennek érdekében megkönnyítheti az újonnan érkezők számára a formalitásokat. Első pillantásra nehéz lenne olyan jogi normát is találni, amely megtiltja az államoknak, hogy külföldieket hívjanak meg azért, mert azok könnyebb bejutást biztosíthatnak a szomszédos államokba. Ami az EU határainak illegális átlépésére irányuló kísérleteket illeti, ezek nem fehérorosz erők, amelyek megtámadják a határokat és erőszakot alkalmaznak a lengyel, lett vagy litván őrökkel szemben, hanem a Közel-Keletről érkező migránsok, tehát hivatalosan nem Fehéroroszország által végrehajtott támadásról van szó.

Az ilyen, a tények felületes és szelektív értékelésén alapuló narratíva figyelmen kívül hagyja a fehérorosz rezsim valódi célját: a jobb életet kereső közel-keleti migránsok ezreinek szándékos kihasználását és az uniós határra való szorítását, hogy a Fehéroroszországgal szembeni szankciók megtorlásaként aláássa a fehérorosz szomszédok biztonságát és káoszt teremtsen az EU-n belül.

Ennek fényében nem lehet kétséges, hogy a fehérorosz művelet sérti a be nem avatkozás elvét. Általánosságban a beavatkozás úgy definiálható, mint “egy állam beavatkozása egy másik állam bel- vagy külügyeibe. Csak akkor tilos, ha az állami ügyek olyan területein történik, amelyek kizárólag a belső állami szereplők hatáskörébe tartoznak, erőszakos vagy diktatórikus eszközökkel történik, és célja, hogy egy szuverén államra bizonyos következményekkel járó magatartást kényszerítsen ki“. (Kunig, A beavatkozás tilalma, 1. bekezdés). A fehéroroszországi művelet Lengyelország, Lettország és Litvánia belső felelősségének számos területébe avatkozik be, így különösen a határaik biztonságába és a migrációs politikába. Mivel Fehéroroszország “felfegyverezte” a migránsokat, és arra ösztönzi őket, hogy illegálisan lépjenek be a szomszédos államokba, erőszakos eszközökkel. Célja, hogy megbüntesse az EU-t a Fehéroroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt, destabilizálja belső helyzetüket, és aláássa a biztonságot  (Kleczkowska).

 

Konklúzió

Összességében elmondható, hogy a migráció kérésének kezelése nagy próbatétel elé állítja Európát, de legfőképp az Európai Uniót. A migráció mellett a másik fenyegetés a hibrid hadviselés, ami ellen meg kell találni a megfelelő intézkedéseket a hatékony konfliktuskezeléshez, mert ahogy a lengyel-fehérorosz határon kialakult konfliktus is mutatja a meglévő eszközök és szemléletmód már nem elég a problémák kezelésére.

Idézett forrásmunkák:

Bala Akal, Ayse. European Union-Belarus Border Crisis:Why the narrative of “hybrid warfare” is dangerous. Law and Ethics, Migration, Security, 2021. november 24. https://blogs.prio.org/2021/11/european-union-belarus-border-crisis-why-the-narrative-of-hybrid-warfare-is-dangerous/ 

Hill, James. „Migrants on the Belarus-Poland border.Credit…” 2021. november 17.

Kleczkowska, Agata. What does the ‘hybrid attack’ carried out by Belarus against the EU borders mean in reality? An international law perspective. EJIL:Talk!, 2021. december 13. https://www.ejiltalk.org/what-does-the-hybrid-attack-carried-out-by-belarus-against-the-eu-borders-mean-in-reality-an-international-law-perspective/

„Explained: What’s behind the crisis at Belarus-Poland border Belarus-Poland border.” The Indian Express 2021. november 11. https://indianexpress.com/article/explained/belarus-poland-border-crisis-explained-7618077/

Ignatov, Oleg . Belarus-Poland Border. Q&A / EUROPE & CENTRAL ASIA, 2021. november 22. https://www.crisisgroup.org/europe-central-asia/eastern-europe/belarus/behind-frictions-belarus-poland-border

Kulakevich, Tatsiana. Trouble on the Belarus-Poland border: What you need to know about the migrant crisis manufactured by Belarus’ leader. 2021. november 18. https://theconversation.com/trouble-on-the-belarus-poland-border-what-you-need-to-know-about-the-migrant-crisis-manufactured-by-belarus-leader-172108

Punda, Yurii , Vitalii Shevchuk és Viljar Veebel. „IS THE EUROPEAN MIGRANT CRISIS ANOTHER STAGE OF HYBRID WAR?” Sõjateadlane (Estonian Journal of Military Studies) (2019): 116–136. https://www.baltdefcol.org/files/files/publications/MigrantCrisisHybridWar.pdf

The Lancet Regional Health– Europe. Humanitarian crisis at the Poland–Belarus border: politics is putting migrants at ris’k. 2021. december. https://www.thelancet.com/journals/lanepe/article/PIIS2666-7762(21)00271-4/fulltext#articleInformation